Üldöz a múlt-18. fejezet:Repül az idő:

Sziasztok! Meghoztam a 18. fejezetet, remélem tetszik... Kérlek titeket írjatok komit, légyszi! Jó olvasást! Puszi!

Már 3 éve annak, hogy kibékültem Edwarddal és ezzel együtt egy új esélyt adtam az életemnek, hiszen nélküle nem lenne életem sem. Sok minden történt azóta, hogy Caleb és Cora összejöttek. Ma már Caleb is tisztában van a fajtánkkal és elég könnyen felfogta, bár a fejében láttam, hogy teljesen elvakítja a szerelem, ami persze nem baj. Hamarosan ő is közénk fog tartózni, legalábbis még tervben van a dolog, de aztán mi lesz a vége, azt nem tudom. Jackob és Aileen végre nyíltan együtt vannak és már az esküvőt tervezgetik, ahogy én is tervezném már, de még nem kérték meg a kezem. Természetesen eddig nem akartam semmit sem elsietni, hiszen még szeretném, ha meggondolná Edward, amit tesz. Nem szeretném, ha megbánná a kapcsolatunkat, ha az utolsó pillanatban jönne rá, hogy nem én kellek, akkor is elengedném őt. Még ha nagyon, nem ez nem is lenne rá jó szó, hogy mennyire fájna. Belehalnék, de nem számítana, csak az hogy ő boldog legyen, akárki is lenne az új személy... Anya sajnos még nem találta meg az igazit, bár a napokban jött egy új orvos és nagyon sokat mesél róla. Egyszerűen olyan, mint egy rossz kamasz, aki életében először érdeklődik egy férfi iránt.
-Bella? -hallottam meg egy türelmetlen hangot.
-Tessék? -szólaltam meg végre.
-Azt hittem már nem is fogsz reagálni rám. -mondta anya idegesen.
-Mi? Miért? -kérdeztem értetlenül.
-Miért? Miért? Mert már 10 perce integetek és szólongatlak, de nálad semmi. -mondta ki a kérdésemre a választ.
-Sajnálom, csak egy kicsit elméláztam. -néztem rá bocsánatkérő pillantással.
-Hát nem is kicsit. Nem haragszom! Rád soha sem tudnék. Egy angyal vagy! Szeretlek! -záporoztak tőle a vallomások.
-Én is téged anya! -mondtam és megöleltem.
-Mikor lesz a fellépésetek? -kérdezte anya, hiszen ma táncolok a partnerem pedig Jack, mint mindig.
-Ma este 7 körül. -mondtam egyszerűen.
-Izgulsz? -de hát ez meg milyen kérdés.
-Nem. Sosem szoktam.
-Tudom, hiszen csodálatos vagy. -mondta és egy puszit nyomott az arcomra.
-Amúgy partnered is lesz este?
-Miről beszélsz?
-Ugyan anya. Tudod jól, hogy az új doktorbácsiról van szó. Hozd el az ünnepségre! -mondtam, vagyis ajánlatnak indult, de egy kicsit parancsnak hangzott.
-Oh! Ez most parancs? -kérdezte anya.
-Tudod mit? Igen, ez parancs.
-Majd meglátom, mit tehetek a parancsod érdekében. -mondta aztán távozott a szobámból.
Én pedig elindultam a fürdőbe, ahol engedtem a kádba vizet és beleültem. Talán már 20 perce bent ültem, amikor valaki belépett az ajtón és hirtelen két hideg kar ölelt meg és finoman előrébb taszított, majd mögém ült.
-Ejnye uram! Nem gondolja, hogy ha ilyen váratlanul tör rá egy hölgyre, akkor az sikítani fog? -kérdeztem játszi hangon.
-Bíztam benne, hogy nem tud ellenállni egy ilyen fes legénynek, mint jómagam vagyok. -vallotta be és a nyakamba csókolt.
-Nos, azt hiszem ez mentette meg urasága életét. -mondtam és hátrafordultam, hogy megcsókolja szerelmem mézédes ajkait. Annyira finomak és lágyak még mindig. Persze egy embernek keménynek tűnnének, de mint tudjuk én nem vagyok ember. Kezemet felemeltem és a nyakába csimpaszkodtam még mindig háttal ülve neki... Szerelmem eme mozdulatomtól felnyögött egy kicsit, de aztán semmi. Már azt hittem velem van valami baj, amikor végre szenvedélyesebben kezdett csókolni, aztán egyet pislantottam és már vele szembe ültem az ölében. Éreztem vágyát, ezért nem is vártam tovább, cselekedtem...Mivel nekünk nincs szükségünk levegőre, lehajoltam a víz alá, ahol szerelmemet a gyönyör kapujába hajszoltam, aztán feljöttem a víz alól és szerelmem végre magáévá tett engem...
-Szeretlek! -mondtam Edward mellkasán pihegve.
-Szeretlek! -mondta kedvesem és lágy csókot lehelt a hajamra.
-Azt hiszem, hogy lassan ki kellene szállnom, mert el fogok késni a fellépésről.
-Még van időd Bella! Maradj még! -kérlelt Edward.
-De csak egy picit. -mondtam és pici csókot nyomtam szerelmem ajkaira.

/30perccel később/
Már 20 perce kész vagyok és arra várok, hogy valaki megérkezzen. Persze ez a valaki a táncpartnerem lenne, Jackob, akit drága testvérem Aileen feltart néhány szerelmes csókkal. A ruhámat, mint mindig most is magammal viszem, hiszen a közönség nem láthat a tánc előtt, az is egyfajta meglepetés, mint az is, amit táncolni fogunk. Ma is tangóra számíthatnak a nézők, de más koreográfia van.
A ruha, amiben vagyok nagyon érzéki, ahogy a fellépő ruha is az lesz. A hajamat is megcsináltam, hiszen nem állhat csak úgy, mint a hétköznapokon. És persze magammal viszem a hajamhoz a kellékeket, mert a fellépés után lesz egy bál. Bár a ruhát, amit még régen készítettem, úgy akartam, hogy abban megyek el  a végzős bálra, de most mégis felvettem, hiszen ez egy különleges alkalom lesz nekem. Caleb most akarja megkérni Cora kezét, ahogy Jack is Aileen kezét kéri meg, így lesz mit ünnepelni és talán ki tudja anyának is ma jön el a végzete...Szóval azt a ruhát ma magammal viszem, így abban leszek, ha vége a táncunknak és persze választottam hozzá egy megfelelő alkalmi cipőt is. De most viszont még csak egy kék felső van rajtam, ami egy lyukacsos szerkezetű ruha, így alá felvettem egy fekete nagyon szexi bikini felsőt. Hozzá egy legging nadrágot és nagyon magassarkú cipőt. A többi ruhát és kelléket belepakoltam a kicsi piros táskámban, de természetesen a saját magam készített ruha költeményem egy ruhazsákba került, hiszen összegyűrődne, ahogy a fellépőruhám is. Aztán már csak elraktam a mobilom és a mp4-lejátszómat, majd lementem az emeletről, hátha így észbe kap a szerelmes pár.
-Khm...-köszörültem meg a torkomat, amitől úgy rebbentek szét, mintha tinédzser lettek volna.
-Oh, Bella! -szólalt meg zavarában Aileen.
-Szia! -köszönt Jack és odasuhant hozzám egy puszira.
-Szia Jack! -köszöntöttem én is barátomat.
-Mehetünk? -kérdezte Jackob.
-Ami azt illeti már 20 perce arra várok, hogy mehessünk, de eddig nem akartam zavarni titeket, de az én türelmem sem határtalan. -dőltek belőlem a mondani valók...
-Jól van! Elég, akkor menjetek utatokra, aztán majd ott találkozunk. -mondta anya, amikor belépett a nappaliba, hogy el ne késsünk.
-Igen. Akkor sziasztok! Siessetek! -mondtam még a mutatóujjammal megfenyegetve őket.
-Rendben egy  percet sem késünk, csak menj már! -szólt most Cora és kitessékelt a házból, majd az ajtó bezárult előttem. Szerelmem ott állt az autónál és mosolyogva várt engem.
-Lám-lám. Kit látnak szemeim? Hát egy percet sem tudsz nélkülem lenni? -kérdeztem boldogan, hiszen nagyon jól esett, hogy minden percben csak engem akar látni...
-Nos a fején találtad a szöget kedvesem. -mondta és megölelt, majd szenvedélyesen megcsókolt.
-Khm...-köhögött most Jack, hiszen az imént én is ugyanezt tettem vele és testvéremmel.
-Menjünk! -mondtam Edwardnak, aki azonnal bepattant a kocsiba, én pedig gyorsan betettem a csomagtartóba a holmimat.
Hamar odaértünk. Rögtön bementem az öltözőmben, és lepakoltam a cuccaimat.
A tükör elé ültem és a szekrényre raktam a telefonomat, hogy ha rezeg, akkor gyorsan fel tudjam venni. Természetesen a sminkjeimet is kipakoltam oda, ha felöltöztem elkészítem a sminket. Lassan elkezdtem öltözködni. A ruhám egy fekete feszülős ruha volt, aminek a derekán egy piros csík ment végig és még a néhány területen piros színben pompázott. Ehhez egy piros alapú cipőt választottam, amiben fekete színű rózsák vannak a sarka tetején pedig csipke volt. Nagyon magas volt a sarka, de nekem tetszett. A hajam egyenlőre marad, hiszen ahogy otthon megcsináltam, úgy jó lesz a tánchoz, de a tánc után elkészítek egy másikat, ami az estélyihez illeni fog. A sminkemmel sem bajlódok most, hanem azt is majd később elkészítem. Valami szolid, de mégis szenvedélyes sminkre gondoltam.
Amikor végre elkészültem teljesen, valaki kopogtatni kezdett.
-Szabad!- kiáltottam ki.
-Bella? Baj van! -jött be aggódó arccal Jack.
-Mi történt? Istenem! Mondd már!- emeltem meg a hangomat.
-Aileen...Aileen...-akadozott a hangja.
-Mi történt Aileennal?
-Nos egy lány odakint rám mászott és pont akkor lépett be ő, de azt már nem látta, hogy előtte és utána is próbáltam leszedni magamról. Tudod, hogy milyen. Azzal jött, hogy vámpír vagyok, ő meg ember simán leszedhettem volna magamról, de akkor lebuknék. -mesélte rémülten.
-Értem, azért igaza van Aileennak is, de neked is. Nem tehetted meg, hogy elengedd az erődet, hiszen abba bele is halhatott volna a lány. Tudod mit inkább menj utána és én lemondom a táncot. Majd valamit kitalálok. -mondtam, de ekkor lépett be szerelmem és azonnal tiltakozni kezdett.
-Nem, azt már nem! Most szépen Jackob megkeresi Aileent, te pedig velem fogsz táncolni!- adta ki a parancsot, amin nagyon meglepődtem.
-Szerelmem, tudsz tangózni? -kérdeztem, hiszen ha tud, akkor ezt jól eltitkolta előttem.
-Nos, ami azt illeti, láttam amikor próbáltatok tegnap és tudod vámpír memória...Szóval mondhatjuk, hogy tudok. -mesélte mosolyogva.
-Rendben van, de azért hagyd, hogy én vezessek! Rendben? -mondtam, amire lágyan bólintott, majd Jack távozott, mi pedig kiléptünk a színpadra és élveztük a táncunkat. Valóban nagyon jól elsajátította a koreográfiát, amit tegnap kitaláltam Jackkel. A közösség őrjöngött tőlünk. Szuper volt. Egy párszor meghajoltam és amikor éppen mentünk ki, megpillantottam, ahogy Aileen és Jack mosolyogva figyelnek minket az egyik asztalnál. Meglepett, hiszen képtelenség, hogy ha elmentek akkor legyen helyük. Nagyon sokan voltak, így rájöttem, hogy átvertek engem. Végig hazudtak. Jackre nem mászott rá senki és Ailenn sem sértődött meg. Természetesen Edward tudatosan lesett meg minket és nem véletlenül, ahogy azt ő állította. Minden meg volt tervezve, és én nem tudtam róla. Pedig mennyire boldogan gyakoroltam volna szerelmemmel. Nos legyen, ha harc, hát legyen harc. Ördögi tervet eszeltem ki és még nem is tudták, hogy a java még csak most kezdődik. Bementem az öltözőmbe és átvettem az estélyit, s a hozzá való cipőmet. Elkészültem a sminkemmel és hajammal, aztán kimentem, hogy együtt élvezzük az éjszaka további részét az ünnepségen...


Ez lesz a tánc:
http://www.youtube.com/watch?v=FTxzy7g1p98

Ruhák:
Bella haja:

Felső:

Nadrág:

Bikini a felső alatt:

Cipő:

Fellépő ruha és kellékei:

És az estélyi, amit Bella készített/régen/: