Munkából szerelem-1. fejezet-Találkozás:

Sziasztok! Nagyon őrültem, hogy 3 komi összejött és remélem, hogy ez a jövőben is legalább ennyi lesz, mert azzal kedvet hoztok a feji írásához és akkor hamarabb jön a friss :) Jó olvasását! Komikat! Puszi!

Hát végre megérkeztem az új házamba. A főnököm az egyik új dolgozójáról akar információkat szerezni. Remek ez a vacak is most csörög.
-Halló? -szólaltam bele a telefonomba.
-Szia Bella, vagy most mi a neved? -kérdezett a vonal másik végén egy hang és én már most tudtam, hogy ki ő.
-Bertha? Jaj olyan régen hallottam felőled. Mi van veled? -kérdezgettem és a hang hirtelen nevetni kezdett.
-Jaj Bella te nem is fogsz változni. Hát éppen munkanélküli vagyok és a vőlegényed érdeklődött, hogy most mit is csinálsz. Jaj drága barátnőm nem gondolod, hogy George nem fogja ezt olyan sokáig elnézni neked?
-Nem tudom mire gondolsz. -játszottam az értetlent, amire csak egy nagy fújtatás volt a válasz.
-Ugyan már tudom, hogy tudod. Nem hiszem, hogy George képes mindent elnézni neked. Nem tudja, hogy hol vagy és kinek dolgozol most. Kivel vagy, mi az álneved és talán még azt sem, hogy valóban szereted-e őt. -mondta és az utolsó mondatát azt hiszem, hogy el kell utasítanom, hiszen George már rég nem a vőlegényemként volt mellettem, nem szeretem őt, nekem már csak a főnököm volt, semmi más.
-Jól van, de most sajnos mennem kell. Szia! -mondtam és meg sem vártam a válaszát, már le is tettem a telefont.
Gyönyörű volt a házam. Hatalmas, rózsaszínű családi ház volt és körülötte óriási zöld övezet. Fák és gyep mindenütt. A ház mögötti udvaron van egy picike tavacska és egy házikó, ahol le lehet ülni és élvezni a táj szépségeit. Aztán nem messze a tavacskától van egy nagy területű virágos kert, ahol ezer színben pompáznak a virágok. Harmónia mindenek felett. Azt hiszem ezek lesznek a nyugalmi helyeim a házban. Miután alaposan megfigyeltem a ház körüli részt, bementem a házba és mindent alaposan szemügyre vettem. Az előszoba egy kis szobából állt, aztán egy folyósora léptem ki, ami a nappaliba vezetett és még két másik helyre és a lépcsőhöz. Először beléptem a nappaliba, aminek falai  halvány színűek voltak, és a plafonon egy furcsa kerek forma díszelgett. Hatalmas kanapéval és otthonos felszereléssel. A következő cél a nappali melletti szoba volt, ami miután beléptem oda, megtudtam, hogy az étkező. Innen egy boltíves ablakocska választja el a konyhától, de a folyosóról is bemehetünk a konyhába. Az étkező nagyon igényes volt, a falhoz szorosan hozzá voltak nyomva a fotelok és az asztal másik oldalán sima székek voltak. Egyszerű volt, mégis nagyszerű.
Majd megvizsgáltam a konyha rejtelmeit is. A legmodernebb eszközökkel volt felszerelve. A falak hófehérek voltak. Nemes egyszerűségével ejtett rabul a látvány, amit a konyha nyújtott. Lassan elindultam a lépcsőkön, mintha nem tudnám, hogy mi vár rám. Persze nem tudom, hogy milyen a ház többi része, de semmi rossz nem vár ott, abban biztos vagyok...
Amint felértem a lépcsőre 6 piciny ajtó tárult elém, 3 a bal oldalam felől és 3 a jobb oldalam felől. Bal oldal felől beléptem az elsőbe, amiben  fekete és fehér színei domináltak. Azt hiszem megtaláltam az én szobámat. Egy hatalmas beépített gardrób is volt az egyik falrészen. Hatalmas ablakok az egész szobában rengeteg fényt adnak és a kilátás mennyei. A szobából egy másik ajtó vezet, ami a fürdőszobám lesz. Itt sok a fekete, de a fehér helyett, a piros van jelen. Gyönyörű, ahogy a vérvörös és az éjfekete találkozik, festői, érzéki, szenvedélyes és még annyi jelzőt lehetne rá mondani... Aztán kiléptem a folyósora és a jobb oldalról az első ajtóhoz léptem és bementem. Meglepett, hogy az egy gyerek szoba volt és ikreké lehetett, persze már nagyobbacska gyerekekről van szó, teljesen zöld volt a szoba. Valami természetvédőknek készülhetett. Aztán ismét a folyósora mentem és beléptem a baloldalról a második ajtón és   ismét egy gyerek szobában találtam magamat, de ez most egy kicsi baba szobája volt. Mindenhol macik, még a falon is egy csomó maci tekintett vissza rám. A következő szoba, ami a jobboldalamról a második volt megint egy gyerek szoba volt, de ez megint egy nagyobbnak való szoba volt. Ráadásul egy lányé, mivel a szobában a rózsaszín dominált. Nagyon aranyos volt, de én még nem akarok gyereket, sőt még házasságot sem, mivel nem szeretem Georget. Kiléptem innen is és az utolsó ajtóhoz léptem, ahol a zöld szín dominált. A zöld nem igazán az én színem, ezért ezt a szobát, majd vendégszobának fogom használni. Ez a sok zöld, rosszul leszek tőle...Ebből is nyílik egy ajtó, bizonyára egy fürdő szoba lesz. Talált süllyedt. Ugyanolyan volt, mint az enyém, csak itt a zöld és a fehér keveréke volt.
-Nos, akkor hajrá! -mondtam és neki láttam a pakolásnak. Mivel nagyon bizalmas és jó munkát vár a "vevőm", ezért úgy érzem, hogy elég sokáig itt leszek még, úgy hogy talán meg is szeretem ezt a helyet. Nagyon otthonos és ha normális életmódom lenne, akkor még ez lenne álmaim otthona is. Egy szerető férj mellett, és sok nevetgélő gyermek mellett, de én nem vagyok normális. Ezt Bertha is tanúsíthatja.
Miután minden holmimat bepakoltam a szobámba, elmentem néhány emberi teendőre a mosdóba. Egy forró fürdő után felvettem egy gyönyörű ruhát. Egy kis smink és már kész is voltam. Az első benyomás mindig fontos.

-Jó napot! Josephine Artemson vagyok, akit felkeresett. -mutatkoztam be, amikor a kávézóban voltam a jelenlegi főnökömmel.
-Jó napot! Crispin Trumen vagyok! Őrülök, hogy eljött és elvállalta a munkát. -mondta. Milyen nyájas. Az ilyeneket utálom, bár muszáj megjátszanom magam előtte. Szívélyes leszek. Ahogy kell.
-Értem. Bár még nem mondtam, hogy elvállalom a munkát, ahhoz előbb még ismernem kell pár információt, amit önnek kell megadnia. -magyaráztam, amitől a mosolya egy pillanatra megfagyott, aztán mintha mi sem történt volna, tovább vigyorgott. Hogy nem fagy le a pofájáról az az idegesítő mosoly.
-Értem. akkor kérem, foglaljon helyet! -mondta az a nyájas hangjával, én pedig engedelmeskedtem a kérésének és leültem. -Parancsol valamit? Egy kávét, teát, vagy esetleg enne is valamit? -kérdezte udvariasan.
-Köszönöm, csak egy kávét. -mondtam és elővettem a cigit a táskámból. Egy munkám során szoktam rá a cigire. Be kellett illeszkednem egy gengszter baráti körébe és ahhoz sok mindent ki kellett próbálnom. Azóta cigizek. Udvariasan felé nyújtottam a dohányosdobozt, ő habozott, aztán elvett egy szálat. Meggyújtottam neki, aztán együtt cigiztünk egyet.
-Pincér! Még egy kávét legyen szíves a hölgynek! -mondta Crispin és a pincér beviharzott a rendelés miatt.
-Szóval? -kérdeztem, amire egy nagy sóhaj volt a válasz. Gondolom, most szedi össze a gondolatait.
-A család neve Cullen. A családfő, aki miatt igazából megkezdtem ezt a munkát, Carlise. Ő egy orvos a kórházamban és nagyon gyanús nekem ez a makulátlan háttér, amit maga mögött hagyott. A felesége Esme, aki egy családcentrikus hölgy. Nagyon szép és kedves mindenkivel. Valamiért örökbe fogadtak 5 gyermeket. A legidősebbek közt párok is kialakultak az évek során. Persze mivel nem édes testvérek senki sem tiltja őket el egymástól. Emmett és Rosalie nagyjából egy korú, ők egy pár. Emmett, szóval róla nem tudok sok mindent, de néha hallom, ahogy kötekedik a testvéreivel. Rosalie egy kissé fennhordja az orrát, de nagyon gyönyörű. Jasper és Alice szintén egy pár. Jasper idősebb Alicenél. Elég szigorú, és komor képe van. Alice pedig, ahogy elnéztem, egy energiabomba, mindig vidám. És körülbelül egy idős Edwarddal. Edward szingli. Ő is orvos szeretne lenni, mint az apja. Azt hiszem vele a legjobb a kapcsolata Carlisenak. Eléggé olyan mindent magára vállaló típus, de ebben nem vagyok biztos. Csak pár szót váltottunk egymással. Képekkel nem tudok szolgálni, viszont van egy pár iratom, amit Carlise adott. Kérlek nézz utána és valahogy próbálj meg a családba férkőzni. -mondta, majd eltávolodott arcomtól. Eddig is csak a sugdolózás miatt volt olyan közel hozzám.
-Rendben van. Mindent megteszek, ami tőlem telik. A legféltettebb titkukat is meg fogom tudni. -magyaráztam, hogy ne legyen semmi kétsége ellenem.
-Nos ennek őrülök, mert azt mondták, hogy ön a legjobb. -válaszolta. Aztán kihozták a kávémat, amit gyorsan megittam és már el is mentem, hogy kezdjem a munkám, amiért nagyon sokat fognak fizetni.
-Akkor most már mindent tudok, megyek és neki látok a feladatomnak. Egy perc is sok számít. Majd hívom. -mondtam, aztán meg sem várva a válaszát, felpattantan és elmentem.
Valahogy be kell jutnom a családba. Edward. Hát persze neki nincs barátnője. Meg kell vele ismerkednem. -gondoltam magamban és elkezdtem egy tervet szövögetni.

A háza: